|
||||||
|
|
|
||||
BADACSONY _ Tátika étterem GPS: 46°47'16.75"N / 17°30'26.10"E TÉRKÉP > tervező: Callmeyer Ferenc
(IPARTERV) tervezés éve: 1958-1961 műemléki védettség alatt 2011-től eredeti funkció: étterem / cukrászda, ma: night club MAI SZEMMEL: Tátika
étterem Akkor: Az 50-es évek végén politikai döntés született a
Balaton-part nemzetközi üdülőhellyé fejlesztéséről. A szocialista realizmus
ideológiai kényszerét egy kései modern útkeresés váltotta fel az
építészetben, a tóparti építkezések izgalmas kísérletezésre adtak lehetőséget.
A fejlesztéseket összehangoló Regionális Tervvázlat Badacsonyt nagyforgalmú kirándulóhelyként jelölte meg, ahova a
borimádat vonzotta turisták főként hajón és vasúton érkeztek. A kikötő és a
part rendezési tervét Callmeyer Ferenc készítette,
elképzelése szerint a borkóstolásból visszatérő közönség várakozás közben
venné igénybe a területet. Tervének egyik fontos eleme egy 400 főt befogadó
tóparti vendéglátóegység volt, melynek alsó szintjén gyorskiszolgáló étterem,
emeletén zenés cukrászda, a strandoldalon pedig büfé kapott helyet. A tó
felől az épület nyugodt horizontalitása
kihangsúlyozta a hosszan elnyúló strandvédőművet, ugyanakkor szerényen
illeszkedett a Badacsony látványába. A földszinti homlokzat a partvonallal
azonos síkba került, az emelet lebegő tömege 5
méteres konzollal nyúlt víz fölé. A vertikális tagolást a bevilágítási igény
és a hullámeternit palafedés lejtése indokolta. Az épületet dél felé kék színű huzalbetétes üveg napellenzők, a
nyugati oldalt eloxált alumínium lamellák védték. A kor hazai
csúcstechnológiáját reprezentáló üvegfalak függőleges osztás nélkül, alsó
felső-befogással, különlegesen edzett üvegből készültek. Az üvegtáblák
egymáshoz és a falhoz csiszolatlanul kapcsolódtak, az idényjellegű épületnél
ennek semmi hátránya nem volt. Most: Badacsonyba hajóval érkezve a partsáv és a kikötő
vonalának találkozásánál ma is meghatározó a Tátika elnyúló tömege. A fák
felnőttek, lombjukkal jótékonyan takarják el az épület megváltozott hátterét.
A Balaton-parti minőségi vendéglátást felváltotta a tömegturizmus. A hegylábi
lejtő beépült nyaralókkal, a környezetet uraló zavaros mikroarchitektúra
a nagyvonalú éttermet is fojtogatja. Az épület eróziója korán elkezdődött. Az
átadást követő években eltűnt a hosszhomlokzatot szépen proporcionáló
fehér műkő korlát, mert az a belső helyiségben ülőket zavarta a kilátásban.
Időközben a tó feltöltődésével az épületkonzol szárazra került, az egykoron
vízparthoz tapadó építmény előtt napernyőkkel telezsúfolt teraszt alakítottak
ki. A rendszerváltás idején a ház funkciója is átalakult; a
cukrászda-eszpresszóból zajos tóparti mulató lett. A Tátika áttervezésére Callmeyert kérték fel. Az etikailag szép gesztus nehéz
helyzetbe hozta a tervezőt. A belső lépcső felszámolásával az emeleten önálló
zenés szórakozóhely, a földszinten étterem kapott helyett. Az új lépcsőket az
épületen kívül, az utólagos beavatkozást jelezve a derékszögű rendszerhez
képest 45 fokban elfordítva helyezte el. Később az emeleti teraszt is
beüvegezték, elbontva a technikailag bravúros megoldású üvegfalat. A ház
mozgalmas tömegkoncepciója túlélte az idő próbáját, az épület finomságát adó
modern részletek elpusztultak. Formai egyszerűsége, fény-árnyék arányai és a
tájjal való érzékeny kapcsolata miatt az identitás kereső
balatoni építészet ma is érvényes példája. Szöveg/fotó: Wettstein Domonkos megjelent: Metszet 2011/5 Az épületek gyűjtése,
az adatok feltöltése folyamatos. |
fotó:
Wettstein Domonkos |
|||||
© Wettstein
Domonkos 2012 |
ajánlott: arial, felbontás
1680x1050 Chrome, Firefox, Flashplayer |
web: www.wettstein.hu |
||||