|
|
||||||
|
|
|
|
||||
|
BADACSONY _ Bazaltbor borászat GPS: 46°47'18.64"N / 17°29'33.21"E TÉRKÉP > építészet: Kis Péter Építészműterme Kft., vezető
tervezők: Kis Péter, Molnár Bea építész munkatársak: Bun
Zoltán, Erdélyi Róbert, Hőna Orsolya, Romvári
Péter, Varga Anikó tartószerkezet: Markovits
Péter vezető tervező - MTM Tanácsadó Mérnökiroda Kft. épületgépészet: Oltvai
András, Oltvai Tamás vezető tervezők - Oltvai Gépész Stúdió Kft. épületvillamosság: Sax
Dezső vezető tervező - Hochplan Kft. bortechnológus: Kovács András, Lovassy György - Hagyo Kft. tájépítészet: Bogner
Zsuzsa - Bogner Stúdió közműtervezés: Kádár László vezető tervező - Kádár
Komplex Kft. felvonó terv: Balázs Róbert, Tóth Miklós - HMB Kft. tűzvédelem: Báder György környezetvédelem: Weiner László zajvédelem: Kiss-Leizer
Géz úttervezés: Kiss Balázs megrendelő: Bazaltbor-Badacsony Kft. Laposa Pincészet Badacsonytomaj, Római út 199. tervezés: 2008 kivitelezés: 2009 május - 2010 május fővállalkozó: Market Építő Zrt. lebonyolító: Spányi és Jakab Kft. [adatok forrása: www.epiteszforum.hu] Kontextusába szőtt
ház. Bazaltbor
Borászat, Badacsony szöveg: Wettstein Domonkos / megjelent:
Metszet 2010/6 A rendszerváltást követő években a szocialista
nagyüzemi bortermelés romjain megjelentek a minőségi kistermelő pincészetek.
A borászok hamar felismerték, hogy a páratlan fekvésű termőterületek a
szőlőtermesztés mellett a kóstolást is szolgálhatják. A borvidékek táji
adottságai vonzzák a borkedvelőket, akik előszeretettel keresik fel egy-egy
túra alkalmával a környék pincéit. A borturizmus az utóbbi 5-10 évben önálló
iparággá fejlődött. Ezzel együtt a borászat funkciója is megváltozott: az
üzemszerű termelés mellett a vendéglátást is biztosítani kellett. A technológiai újítások mellett az első
munkák komoly szerepet játszottak a borászatok építészeti definiálásában [1]. A funkció jó
terepet adott az elmúlt tizenöt évet meghatározó regionális szemléletű
építészet kikísérletezésére. A kétezer éves szőlőkultúra és a bor
gasztronómiában elfoglalt szakrális helye megkövetelte az emelkedett
hangvételt, ezért a pincéket, présházakat konkrét előképként felhasználva
csak finom gesztusokkal szakadtak el a történeti formáktól. Jellemző volt a
homlokzatok plasztikus kezelése, a kő és tégla burkolatok szuggesztív
használata [2]. A badacsonyi épület szakít a fent vázolt
borászatok sorával és más összefüggéseket keres a hellyel. Az épület
alapvetésében, tömegében ezer szálon kötődik környezetéhez, ám mégis önálló,
határozott állítást fogalmaz meg a korszerű borászatról, mint üzemről. Az
ehhez hasonló gondolatok az osztrák Burgenlandban keresendők, ahol az elmúlt
húsz év sikertörténeteként a semmiből teremtettek világszínvonalú borvidéket.
A marketinghez nagyban hozzájárult a burgenlandi kortárs építészet
színvonalas funkcionalista, technokrata szemlélete is. Laposa József bortermelő elismert alakja a
badacsonyi közéletnek. Tájépítészként viszonylag korán felismerte; minőségi
borfeldolgozás kell a balatoni tanúhegyekre. Amikor
fiával és egy beruházóval közösen üzemük korszerűsítése és fejlesztése
mellett döntöttek, egyértelmű volt, hogy „jó építészt akarnak megbízni”. A
felkért tervezők munkáit ismerték és megbíztak az általuk képviselt
építészeti minőségben. A Laposa család mintegy 20 hektáron termel a
Somló, a Csobánc és a Szent György-hegy oldalában. Az ezredfordulóra már
márkanévvé vált bazaltbor a termőhelyet tükröző
jellegzetes minerális ízvilágának köszönheti
sikerét. A Badacsony oldalában már befejezés előtt
áll az adminisztrációs épület és az egykori Ranolder
Villa is hamarosan megújul. Az itt bemutatott új üzemépületet lent, a
városból kivezető út mellett helyezték el. A tervezés egy kézben
összpontosult, de mindegyik munka más-más módszerrel közelít feladatához. A Balaton-felvidék tanúhegyei ősi időkbe
kalauzolnak minket. 4 millió évvel ezelőtt a tájat elöntő Pannon-tenger
mélyén heves vulkanikus tevékenység indult meg. A földkéreg repedésein izzó
láva ömlött a felszínre, majd a terület kiemelkedésével és szárazulattá
válásával megindult annak eróziós pusztulása is. A vulkanikus kőzetek
keménységüknek és ellenállóságuknak köszönhetően megőrizték a lepusztult
terület eredeti magasságát. A vulkanizmus során a kürtőben maradt bazalt
kihűlt és szabályos sokszög keresztmetszetű oszlopokban megszilárdult. A
bazaltorgonák a talaj kopásával váltak láthatóvá. Badacsony páratlan helyzetét az őt
körülölelő Balatonnak köszönheti. A hegy markáns formája és a víz jelenléte
jól azonosíthatóvá teszi a területet. Már a római korban is virágzó
szőlőkultúra működött a hegyoldalban. A hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott
vulkáni törmelék talaj és a kiegyensúlyozott mikroklíma kiváló körülményeket
teremt a szőlőtermesztéshez. Ez a titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az
olaszrizlingnek. A település határában épített pincészet
alapgondolatát a hegy tektonikája inspirálta. A fent szinte függőleges
bazaltfal a hegy derekánál megtörik és lankás lejtőként fut a Balatonba. Ez a
lendület érezhető a terepvonalakat követő, megfolyó tömegformán. A
megszilárdult bazalt sokszög alapú hasábjai adták a párhuzamos egységekre
bontott épület analógiáját. A geometriai modellből adódóan a
homlokzatburkolat a tetőre is átfordul, a tömegelemek homogén hasábként
nyerik el identitásukat. A táji karakter a ház logikájában is megjelenik. Az épített környezet rendkívül heterogén.
Archaikus pincék [3], prés- és
parasztházak keverednek az utóbbi évtizedek romantikázó nyaralóival és
lakóházaival. Eközben nyaranta a kikötő és az állomás környékét olcsó
kereskedelmi egységek, sátrak, reklámok lepik el. A hegyre felvezető út
mentén kannás bort árusító óriási műhordók és nádfedelű bódék sorakoznak. A
település ősi kultúráját lassan teljesen felemészti a növekvő turista
invázió. A ház nem keres kapcsolatot ezzel a
vegyességgel, absztrakt előképei egyedül a szőlőtáblák közt „világító”,
fehérre meszelt pincék. Az átvett archetipikus bütü forma jól azonosíthatóvá
teszi az épületet. A telken egykoron
vadszőlővel befuttatott parasztház és pajta állt, erre utal a burkolatba nyomott indamotívum. A huszonegy különböző elem
kombinációjából előálló motívum egyedi, marketing elemként is értelmezhető
karaktert ad a háznak. Az előregyártott finombeton táblák folytatásaként az
mintázat a nyílások előtti perforált fémlemezeket is befonja. A technológiai követelmények meghatározták a
tervezés folyamatát, az építész szavaival: „A
borkészítés racionális vonalát tematizáltuk.” [4] Az épület két
szárnya közül az egyik feldolgozást, a másik a tárolást szolgálja. A
technológiai épületnek csak a felső szintje van terepszint felett, alsó két
szintjét és a teljes pincesort a föld mélyében alakították ki. A két szárnyat
a felszín alatt kötötték össze, a pincének csak a vendégek számára is nyitott
bejárata emelkedik a terepszint fölé. A technológiai út és a térszervezés a terroir bor kívánalmainak megfelelően, gravitációs
rendszerrel működik. A terek és a funkciók vertikális és horizontális
értelemben a termelés sorrendjében követik egymást. A leszüretelt szőlő a
terepszinten érkezik az épületbe, ahol először a vibrációs válogatóasztalra
kerül. Ezt követi a manuális válogatás, majd a bogyózó,
ahonnan hosszabb rövidebb ideig áztató tartályba kerül. Egy szinttel lejjebb
egy térbe függesztett hídon mozgó préssel nyerik ki a mustot, amit végül a
legalsó szinten ülepítenek és az erjesztenek. Később a hordókból szivattyúval
szállítják a bort a földszinten található palackozóba és címkézőbe, végül
négy különböző tárolóban érlelik tovább az italokat. A korszerű, fémtartályos technológiával
összhangban tiszta, világos téralakítás jellemzi a házat. Az ipari hangulatot
erősíti a belső tér egyszerűsége; a látszóbeton falakra szerelt elemek
rozsdamentes acélból készültek. Az üzem tisztántartását az epoxy gyanta padlóba süllyesztett résösszefolyó rendszer
segíti. A vertikális közlekedést és szállítást megoldó központi tér
áttekinthető, a födémkivágásokkal a természetes fény a pinceszintre is
leszűrődik. A legmélyebb, donga keresztmetszetű pinceszárnyban átlósan
rakott, szövetszerű téglaburkolat került a vasbeton héjra. A ház absztrakt kontextusához hozzá tartozik
az őt értelmező, belőle tovább épülő szakmai és társadalmi környezet is. Hamar
bekerült a köztudatba, hazai és külföldi fórumokon egyaránt megjelent. Az épület fontos
mérföldkő a hazai borászatok sorában, ugyanakkor azokhoz a külföldi példákhoz
is közel áll, melyek felülettel és
ornamentikával kísérleteztek az utóbbi években, közülük is úttörőnek számít a
Herzog de Meuron iroda munkássága [5]. A badacsonyi
pincészet megkérdőjelezhetetlen lokalitása mellett a globális építészet
eredményeit is továbbfejleszti. A markáns megjelenés a helyi értékvédők
nemtetszését váltotta ki, tiltakozásuk a napi sajtót is bejárta. Az általuk
kívánatosnak vélt karakter és a megépült ház közti feszültség leginkább a
korszerűség értelmezéséről szól, az
időbeli mélység a jelen és jövő rétegeit is
feltételezi. Ha nem tudjuk civilizációnkkal összhangban tovább szőni egy
település kontextusát, az könnyen kiüresedhet és olcsó turisztikai
látványossággá silányulhat. A lokális közösség elutasító véleménye
rávilágít a ház sokrétű, intellektuális gondolatiságából fakadó nehézségekre.
A formát adó geometriai modell egyaránt táplálkozik természeti és épített
analógiákból, majd ezt az összetett rendszert másodlagos ornamentikaként
vonja be az indamotívum. Az absztrakt transzformációk értelmezhetősége egy
urbánus kultúrát feltételez, így bár a borászat szerves kapcsolatban áll a
vidék rétegződésével, a mai Balaton-partot már mint urbanizált tájat
értelmezi. Jegyzetek: [1]
Ekler Dezső: Disznókő
Borászat, Tokaj, présház és traktorgarázs,1995. [2] Lásd például: Sugár Péter: Oremus Borászat, Tolcsva 1996-2000, Anthony Gall: Béres
Szőlőbirtok, Erdőbénye, 2003, Schüller Ferenc: Haraszthy-Vallejo borászat, Etyek, 2006. [3] Az új borászat szomszédságában áll a romlásában is szép Ányos-pince,
mely szerepelt Janáky István Az építészeti szépség
rejtekei (Terc, 2004) c. gyűjtésében [4] Kis Péter-Molnár Bea: műleírás,
Bazaltbor Pincészet in Epiteszforum [5] Például: Herzog deMeuron:
Ricola raktár, Mulhause (Fr), 1992-93 Az épületek gyűjtése,
az adatok feltöltése folyamatos. |
fotó:
Batar Zsolt |
|||||
|
© Wettstein Domonkos 2012 |
ajánlott: arial,
felbontás 1680x1050 Chrome, Firefox, Flashplayer |
web: www.wettstein.hu |
||||
